Vannak emberek, akik úgy élnek közöttünk, hogy talán nem is gondolunk bele, mennyi minden rejlik bennük. Ismerjük őket az utcáról, a mindennapi találkozásokból, egy-egy beszélgetésből. A Sárospataki Képtár egyik fontos célja, hogy megmutassa a közönségnek, milyen nagyszerű emberek élnek és alkotnak a közvetlen környezetünkben. Olyan tehetségeket szeretnénk közelebb hozni, akik közöttünk élnek, dolgoznak, és akiknek alkotói világát kevesen ismerik. Ez történik, amikor belépünk Juhász Gábor alkotásainak világába, és felfedezünk egy egészen különleges látásmódot, egy másik embert, aki színekkel, fényekkel, formákkal és hangulatokkal mutatja meg lelkének mélyebb rétegeit. Juhász Gábor ilyen alkotó. Vámosújfaluban él családjával, hittant oktat, a sárospataki Urbán György Galériában tárlatvezetőként dolgozik, és immár három évtizede fest. A festészetet Istentől kapott talentumnak tekinti, olyan ajándéknak, amelynek kibontakoztatására egész életében törekszik. A mostani kiállítás harminc év alkotói útjába enged betekintést. Gábor többféle technikával dolgozott, de az olajfestészet és az akvarell áll hozzá a legközelebb. Munkái számos hazai és külföldi magángyűjteménybe, közintézménybe és szállodába eljutottak, kiállításai többek között Budapesten, Tokajban, Szerencsen és Gödöllőn is voltak.
Festészetének egyik legfontosabb témája a táj: szűkebb hazája, Zemplén erdői, dombjai, vízpartjai, mezői és az évszakok változásai. Képein nem csupán a természet látványa jelenik meg, hanem az átélt pillanatok, érzések és hangulatok is. Ahogy Gábor fogalmaz, festményei lélekdarabok. Visszatükrözik a csikorgó téli hideg magányát, a borongós hajnalok csendjét és a verőfényes nyári délutánok örömét. Mindazt, amit számára a festészet jelent – és talán még többet is: lelkének egy-egy darabját. Harminc év alkotói munkája mögött kíváncsiság, tanulás, kitartás és hit húzódik. Hit abban, hogy érdemes követni azt, amit a szívünk diktál.
A kiállítás megtekinthető 2027. január 10-ig A Művelődés Házában.










